Fotó: Ekés András – Mobilissimus Kft.
Szerző: Bodóczki Anita
Vasútüzemi tervező
Az utóbbi időben egyre több olyan tervezési kiírással lehet találkozni, amikor a megrendelő az állomásfej elhúzás lehetőségének vizsgálatát kéri. Ennek hátterében többnyire a menetrend kiszerkeszthetősége, vagy a nem menetrendszerű közlekedés esetén a késések továbbgyűrűzésének csökkentése állhat.
Azonban nem mindegy, hogy elhúzott állomásfej, vagy állomás előtti részben kétvágányú szakasz kerül kialakításra! Ez egy viszonylag új infrastruktúra tervezési igény, melynek még nincs jól bejáratott szakmai gyakorlata, szakirodalma.
A következőkben egy gyakorlati példán keresztül kerülnek ismertetésre a vasúti infrastruktúra tervezés során figyelembe veendő szempontok és a rendszerelemek kialakításának vasútüzemre gyakorolt hatása. Ez a holisztikus perspektíva támogatja a vasúti infrastruktúra hatékony kihasználását és optimális üzemeltetését.
Kiindulási állapot
A következőkben egy mintaállomás torzított helyszínrajzi példájában egy egyvágányú pályán, 3 fővágánnyal rendelkező állomás látható a lényegi feliratozásokkal, fiktív szelvényszámokat alkalmazva.
1. ábra: Háromvágányos állomás torzított helyszínrajza
Ennek az állomásnak a végponti végét szeretnénk oly módon átalakítani, hogy az érkező vonat állomáson való tényleges megállása előtt, még annak behaladása közben az állomáson már ott tartózkodó ellenirányú vonat el tudjon indulni. Ennek egyik megoldása lehet, hogy az állomási váltókörzetet kibővítjük és még egy, viszonylag hosszabb vágányt építünk a vonali vágány mellé. Ez a bővítés a már meglévő nyíltvonali pályaszakaszt is érinti.
Forgalmi és menetrendi szempontból is lényeges: ahhoz, hogy ennek az infrastruktúra kialakításnak a vonatok menetidejére érdemi hatása lehessen, a vonatok gyorsulását, fékútját, a főjelzőkön kapott jelzések, előjelzések alapján történő sebesség szabályozását is figyelembe kell venni! A szükséges vágányhossz meghatározását számításokkal javasolt alátámasztani.
A példákon zöld kerettel az állomás területe van jelölve. Érdemes a többi példán majd ennek a zöld keretnek a hosszát megfigyelni! A jobb szemléltetés érdekében az új infrastruktúraelemek és jelölésük piros színnel kerülnek feltüntetésre.
Állomásfej elhúzás
Állomásfej elhúzás esetén az állomás bejárati jelzője az újonnan építendő, legelső váltó elé kerül. Amennyiben a beavatkozás miatt a nyíltvonali útátjáró a két bejárati jelző közé kerül, úgy az állomási útátjáró lesz.
2. ábra: Elhúzott állomásfej kialakítás – torzított helyszínrajz
Ennek megfelelően a vonatkozó jogszabályi előírások alapján a megnövelt teljes hosszon a vasúti pálya, biztosítóberendezés, távközlés, felsővezeték, térvilágítás stb. kiépítése is az állomásokra vonatkozó előírások szerint történik, illetve eszerint történik a jelzők jelölése és a váltók számozása is.
A nyíltvonali és állomási kialakítás előírás közötti különbség legélesebben a vágánytengely távolságok, az alkalmazható biztosítóberendezési kábelek, a tolatási padka hosszának kiépítése és a megvilágítandó tér nagyságában érhető tetten. Egy állomásfej elhúzás akár 4-6 kilométer hosszú állomást is eredményezhet! Emiatt a beruházási, üzemeltetési költségek is szignifikánsan eltérnek egymástól: az állomások esetében magasabbak a nyíltvonalihoz képest.
Forgalmi oldalról is jelentős hatással bír, hogy egy adott állomás milyen hosszú. Egy állomási felsővezetéki kikapcsolás, különösen állomási teljes feszültségmentesítés esetében kérdés, hogy az áthaladó vonatok át tudnak-e gurulni az állomáson vagy sem? Kitoló mozdony alkalmazásakor az milyen hosszon tolja ki a vonatokat az állomásról, majd milyen távolságról tér vissza, ennek mekkora időszükséglete van? Magas értékek esetében a forgalmi zavartatás csökkentése érdekében több kitolómozdonyra lehet szükség.
Útátjárók esetében lényeges különbség az útsorompó használhatatlanságakor mutatkozik meg. Az állomási és nyíltvonali útátjárók használhatatlanságakor eltérő szabályok vannak a vonatforgalom lebonyolítására, a vonatszemélyzet értesítésére, az útátjárót fedező jelzőőr kirendelésére vonatkozóan!
3. ábra: Használhatatlan fénysorompó
Állomás előtt részben kétvágányú szakasz
Az állomás előtti részben kétvágányú szakasz esetében a vágányképi kialakítás szinte ugyanaz, azonban jelentősen módosul, hogy mit tekintünk az állomás területének, és mit a nyílt vonalnak.
4. ábra: Állomás előtti részben kétvágányú szakasz kialakítása – torzított helyszínrajz
Látható, hogy az állomás területét jelölő zöld keret mérete közel azonos a kiindulási állapot szerintivel (Lásd 1. ábra). Ebben az esetben az állomás területe csak egy vágánykapcsolatnyi hosszal növekszik meg, majd az állomáshoz gyakorlatilag egy kétvágányú nyíltvonali szakasz csatlakozik. Ezt a kétvágányú szakaszt javasolt legalább egy, de inkább több térköznyi hosszúságúra kialakítani. Az egyvágányú pálya kétvágányú szakaszának kiágazási váltókörzeténél bejárati jelzőkkel fedezett szolgálati hely (nyíltvonali elágazás) jön létre.
Az állomás beavatkozással érintett végén egy helyett kettő bejárati jelző lesz, rövidebbek lesznek az állomási vágányutak, kisebb hosszban kell tolatási padkát kiépíteni stb., ezáltal a beruházási és üzemeltetési költségek is alacsonyabbak, mint az elhúzott állomásfej szerinti kialakítás esetében. Térvilágítást nem a teljes beavatkozással érintett hosszon, hanem csak az állomás kibővített, illetve az elágazás váltókörzetében kell kiépíteni. Állomási felsővezetéki kikapcsolás esetén könnyebb a vonatforgalom lebonyolítása is. Kevesebb nyíltvonali útátjáró vonódhat be az állomás területébe, így azok nyíltvonaliak maradhatnak.
Hosszabb nyíltvonali kétvágányú szakasz kialakításával jobban csökkenthető a menetrend zavarérzékenysége, késések esetén a késések továbbgyűrűzése jobban mérsékelhető.
Amennyiben bármely okból indokolttá válik az egyvágányú vasúti pálya kapacitásbővítése, úgy a fentiek figyelembevételével, illetve ezeknek a forgalmi/beruházási/üzemeltetési hatások előnyének/hátrányának mérlegelését követően javasolt meghatározni, hogy elhúzott állomásfej, vagy állomás előtti részben kétvágányú szakasz kiépítésével történik-e fejlesztés? Bizonyos esetekben akár az egyvágányú vasútvonal egy-egy állomásközének kétvágányúsítása is indokolt lehet.
Következésképpen minden érintett állomást egyedileg kell vizsgálni a helyi viszonyok függvényében és az adott műszaki kialakításnak az üzemeltetési és forgalmi hatásait is számításba kell venni, lehetőleg még a tervezés korai fázisában.
