Iránymutatás a szabályok útvesztőjében
Fotó: Ekés András
A témaválasztás aktualitását az adja, hogy az INF TSI legutóbbi módosítása után az egyes vasútvonalak elvárt műszaki paramétereinek meghatározásának alapjául szolgáló kategóriák, és a kategóriákba való besorolásának a módja lényegesen változott, mely a korábbi egyértelmű meghatározás helyett sokkal szabadabb osztályozást tesz lehetővé. Ahhoz, hogy ez a kategorizálás ne legyen önkényes, vagy szakmaiatlan, a következőkben részletesebben ismertetésre kerül a mérnök-szakmai metodika, külön kiemelve a 2023 évi INF TSI módosítás vasúti infrastruktúra tervezésre gyakorolt hatását.
Főbb tudnivalók az új INF TSI-ről
A Bizottság (EU) 2023/1694 végrehajtási rendelete (2023. augusztus 10.) a 321/2013/EU, az 1299/2014/EU, az 1300/2014/EU, az 1301/2014/EU, az 1302/2014/EU és az 1304/2014/EU bizottsági rendelet, valamint az (EU) 2019/777 végrehajtási rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) 2023. augusztus 10-én került kiadásra. Ez a 1299/2014/EU rendelet mellékletét több helyen is módosította, többek között a forgalomtípuskódokhoz tartozó műszaki-paramétereket, és az alkalmazásukra vonatkozó elvárásokat, illetve kitér a kombinált szállítás kodifikációjára.
Új teljesítményparaméterként a „méretszelvény” helyett már „űrszelvény” szerepel a táblázatokban. Az „űrszelvény” és „tengelyterhelés” oszlop értékei kötelező minimumszinteknek tekintendők a célzott forgalomtípuskód szerint, míg a TEN-T követelmények ellenére a „pályasebesség”, a „hasznos peronhossz” és „vonathossz” oszlopban feltüntetett értéktartományokat kell már alkalmazni, amennyiben az észszerűen megvalósítható.
1. táblázat: Személyforgalomra vonatkozó teljesítményparaméterek
2. táblázat: Teherforgalomra vonatkozó teljesítményparaméterek
Műtárgyakra vonatkozó követelmények külön táblázatban találhatók.
Forgalomtípuskódok meghatározása
A forgalomtípus kódokat a vasúti Forgalmi szakági tervezők a jogszabályi előírások, valamint a várható forgalmak ismertének birtokában a forgalom jellege alapján állapítják meg.
Az INF TSI 4. módosítása kapcsán a probléma a forgalomtípuskód helyes meghatározásakor merül fel. Míg a 2011-ben elfogadott rendeletben szereplő táblázat alapján ezek egyértelműen meghatározhatók voltak, most az újonnan módosított rendelet a jellemző forgalmi módok elemzését követően rugalmas kategorizálást biztosít a tényleges forgalmi igények megjelenítéséhez.
Ahhoz, hogy meghatározhassuk egy vasútvonal tervezéséhez melyik a megfelelő forgalomtípuskód és így az előírt műszaki paraméterek, arra kétféle módszert lehet alkalmazni.
Gyakorlati példa – 1 módszer
A 1. módszer az egyszerűbb, amikor tudjuk, hogy milyen műszaki (úgymint sebesség, hossz, vagy tengelyterhelés) paraméterű személy és/vagy tehervonatokat akarunk közlekedtetni, majd ezek alapján megnézzük, hogy a táblázat megfelelő soránál milyen forgalomtípuskód szerepel. Ezt követően a kódhoz tartozó többi, de a tartományon belüli értékkel megtervezzük a vasútvonalat.
Gyakorlati példán keresztül mindez:
Ha egy új vonalon 230 km/h sebességgel közlekedő személyszállító vonatokat és korridor tehervonatokat kívánnak közlekedtetni, akkor ezeknek az értékeknek az alapján a megadott táblázatban szerint a P2 és F1 lesz a forgalomtípuskódok legmegfelelőbb kombinációja, azaz a TSI vonalkategória. Az értékek, illetve tartományok, amelyen belül kell az infrastruktúrát tervezni az:
- Űrszelvény: GC (az F1 alapján)
- Tengelyterhelés: 22,5 t (az F1 alapján)
- Pályasebesség: 200–250 km/h (a P2 alapján)
- Hasznos peronhossz: 200–400 m (a P2 alapján)
- Vonathossz: 740–1050 m (az F1 alapján)
Vegyes forgalom esetében mindig a szigorúbb értéket vesszük!
Ezt a módszert jellemzően új építésű, vagy nem TEN-T vasútvonalak esetében szokták alkalmazni, és kevésbé érvényesülnek a közgazdasági szempontok, beleértve a beruházási és üzemeltetési költségeket is.
Ez a módszertan kerül alkalmazásra akkor is, amikor akár hazai, akár európai hálózatilag fontos vasútvonal, vagy korridor egyenszilárdságú műszaki kialakítását kívánjuk elérni, és/vagy az infrastruktúra eltérő műszaki kiépítéséből eredő szűk keresztmetszetet szeretnénk felszámolni, viszont – és ez lényeges! – a meghatározott cél műszaki paraméterek nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint az EU 2024/1679 rendelete (TEN-T rendelet) 15. cikkében előírt műszaki paraméterek. Egyebekben az interoperabilitás biztosításához a TEN-T hálózati elemeknek legalább P4/P5, illetve F2/F3 kategóriákban szereplő műszaki paramétereket teljesíteniük kell tudni.
Gyakorlati példák – 2 módszer
A másik módszer egy kicsit bonyolultabb, viszont segít elkerülni az alul vagy túltervezést, ez alapján jobban lehet a várható keresleti igényekhez igazodó infrastruktúrát tervezni.
Ennek a módszernek a fókuszában a közgazdasági szempontok érvényesülnek inkább. Mivel szűkös forrás áll a vasúti beruházásokra és üzemeltetésre, ennek a módszernek az alkalmazásával aszerint kerül kiépítésre az infrastruktúra, hogy mennyien fogják azt majd használni (mekkora a beruházás társadalmi hasznossága), így az optimális megtérülési idő érdekében a beruházással elérhető hasznokhoz igazodik a beruházás műszaki tartalma.
Első lépésként az egyes vonalakra, vonalszakaszokra meg kell határozni az egyes forgalom típusát (személy/teher/vegyes forgalom), illetve a forgalom nagyságát. A vasútvonalakat a forgalom nagysága alapján a korábban említett forgalmi jellemzőkkel lehet definiálni.
Az egyes forgalmi jellemzőkhöz tartozó intervallumokat külön személy és külön áruforgalomra vonatkozóan a hazai hálózaton jellemző forgalmak alapján felírt eloszlásfüggvény szerint kell meghatározni.
A kapott értékek szerint a bevezetőben említett forgalmi jellemzőkhöz kapcsolva intervallumokat határozunk meg, azaz megadjuk, hogy mely értékek milyen forgalmi jellemzőknek feleltethetők meg.
Minden egyes forgalmi jellemzőhöz egy -tól/-ig tartományt kell hozzárendelni, személyforgalom esetében utasfő, teherforgalom esetében árutonna dimenziókkal.
Ezzel együtt a forgalmi jellemzőkhöz hozzárendeljük a forgalomtípuskódokat is.
Ebben a táblázatban az egyes forgalmi jellemzőkhöz tartozó forgalomtípus kódok láthatók:
| Forgalom jellege | Intervallum utasfő/nap | TSI | TEN-T |
| kiemelkedő személyforgalom | -tól -ig | P3 | core |
| nagy személyforgalom | -tól -ig | P3 | core |
| közepes forgalom | -tól -ig | P4 | core/comp |
| alacsony forgalom | -tól -ig | P5 | comp |
| csekély forgalom | 1-től -ig | P6 | – |
| nincs forgalom | 0 | – | – |
3. táblázat: Személyforgalmi jellemzőkhöz tartozó forgalomtípus kódok
| Forgalom jellege | Intervallum árutonna/nap | TSI | TEN-T |
| kiemelkedő teherforgalom | -tól -ig | F1 | core |
| nagy teherforgalom | -tól -ig | F1 | core |
| jelentős forgalom | -tól -ig | F2 | core/comp |
| közepes forgalom | -tól -ig | F3 | comp |
| alacsony forgalom | 1-től -ig | F4 | – |
| nincs forgalom | 0 | – | – |
4. táblázat: Teherforgalmi jellemzőkhöz tartozó forgalomtípus kódok
Az intervallumok -tól/-ig értékeit az eloszlásfüggvény alapján konkrétan határozzuk meg. Ezt elég egyszer elkészíteni, majd jelentős hálózati forgalmi volumenváltozásnál felülvizsgálni, szükség esetén finomhangolni. Egyebekben a P1–P5, illetve az F1–F3 kódokat jellemzően a TEN-vonalakkal összefüggésben alkalmazzuk. (Lásd: EU 2024/1679 rendelete)
A tervezési munka részeként forgalmi modellezéssel meghatározzuk a várható forgalom nagyságát. Megnézzük, hogy ez az érték melyik forgalmi jellemző intervallumába esik, majd ehhez vesszük az intervallumhoz tartozó forgalomtípuskódot is. Végül a kapott forgalomtípuskód alapján az adott kategóriához tartozó tartományon belüli értékekkel a megtervezésre kerül a vasúti infrastruktúra.
Mivel hazai viszonylatban alapvetően nincs akkora távolság két forgalomvonzó város között, és ehhez tartozóan akkora személyforgalom, ami önmagában indokolhatná a nagysebességű vasútvonal kiépítését, ezért a kiemelkedő személyforgalommal rendelkező vasútvonalakon is elegendő a P3 forgalomtípus kóddal való összerendelése, ahogy a táblázatban is látható. (Ez így is legfeljebb 200 km/h-s pályasebességű vasútvonalat jelent, ami a hazai keresleti igényeket ki tudja elégíteni.)
Ennél magasabb személyforgalmi kategória, és ezzel együtt a nagysebességű vasútvonal kiépítése inkább nemzetközi viszonylatban, európai nagyvárosok közötti forgalom lebonyolításakor lehet releváns. Például Berlin és München között, ahol egyébként ki van építve a nagysebességű vasútvonal, 585 km távolság van. Berlin lakossága kb. 3 millió 650 ezer, míg Münchenben több, mint másfél millióan élnek. Itt mondjuk önmagában is van létjogosultsága a P1, vagy P2 szintű vasútvonalnak, hazai viszonylatban ilyen jellemzőkkel bíró nagyvárosok nincsenek.
Gyakorlati példán keresztül mindez:
Új vasútvonal tervezésénél, vagy a meglévő fejlesztése esetén a várható forgalmak alapján kell a forgalom jellegét, és így a forgalomtípuskódokat megállapítani.
Ha egy vasútvonalon a várható napi utasszám pl. 6 000 fő, az hazai viszonylatban nagy személyforgalomnak számít, így az előző táblázatban a hozzá tartozó forgalomtípuskód P3 lesz. Ha a várható teherforgalom évi pl. 800 000 árutonna, akkor az a hazai viszonylatban közepes teherforgalomnak minősül, így a hozzá tartozó forgalomtípuskód F3 lesz. Vegyes forgalmú vonalak esetében a személy és áruforgalomra meghatározott forgalomtípuskódokhoz tartozó egyes teljesítményparaméter közül a szigorúbbat kell alapul venni.
Így a P3 és F3 lesz a forgalomtípuskódok legmegfelelőbb kombinációja, azaz a TSI vonalkategória.
- Űrszelvény: GA (az F3 alapján)
- Tengelyterhelés: 22,5 t (a P3 alapján)
- Pályasebesség: 120–200 km/h (a P3 alapján)
- Hasznos peronhossz: 200–400 m (a P3 alapján)
- Vonathossz: 600–1050 m (az F3 alapján)
Ezt követően a vonalat úgy kell megtervezni, hogy annak teljesítményparaméterei az ehhez a kategóriához tartozó tartományon belülre essenek.
Összefoglalás
Összefoglalásként elmondható, hogy az INF TSI 2023-ban kiadott negyedik módosítása nemcsak a forgalomtípuskódokhoz tartozó teljesítményparamétereket módosította, de helyenként az alkalmazásukra vonatkozóan szigorítást is tartalmaz. Ezek a változások további szakágakat is érintenek, nemcsak a vasúti pályára, a biztosítóberendezésre, műtárgyakra és a felsővezetéki rendszerekre vonatkozóan, de még a vasúti járművekre is.
Megjegyzendő, hogy az itt bemutatott forgalomtípuskód meghatározási módszerek ebben a formában nincsenek jogszabályba fektetve, mint alkalmazandó metodika. Ezt a besorolási metodikát, mint a szakma szabályát a szakma, a vasúti pályahálózat üzemeltetők és a vasúti hatóság is egyöntetűen elfogadta, illetve az elmúlt években készített vasúti infrastruktúra fejlesztési projektek során így került alkalmazásra.
Megosztás:
